Február 5-én délután isztambuli reptéren landoltunk,
hogy aztán némi metrózás és buszozás (7 óra, kiváló volt, kis tévék is jártak
az előttünk lévő ülések fejtámlájára, így volt lehetőségünk megnézni a
Hófehér című magyar klasszikus rajzfilmet) után éjjel 2-re már meg is érkezzünk
Canakkale külvárosába, a Kepez településsel határos TOKI 960 negyedbe.
Kilátás az ablakból:
Nagyon
szuper a lakás, nagyon tetszik, és Sibel, a lakást bérlő ifjú török hölgy is
nagyon aranyos, nagyon jól kifogtuk! Érdeklődő, nyitott mindenre, már sokat
beszélgettünk a biológiáról, törökökről, török szokásokról :) Adtunk neki
hozott rudit, ő meg vacsorával várt minket éjjel, reggel meg szintén
tradicionális reggelit csinált. Sibel istanbuli, de az egyetem miatt jött ide,
és nem akar már visszamenni Istanbulba, mert nem szereti. Nagyon aranyos,
szereti a rockzenét, szereti a természetet, szóval jóban leszünk:) Nem játssza
meg magát, és türelmes, felvilágosult, nyitott...egy szóval az összes magunkkal
hozott sztereotípiát egy pillanat alatt lerendezte a karakterével. Sibel jobban
tud angolul, mint mi, meg volt kint Londonban bébiszitterkedni 2 évig, tehát
idősebb nálunk. Jelenleg az itteni egyetem angol szakos hallgatója.
Pár benyomás a kajákról: először is, van egy tipikus
és gyakran fogyasztott török fekete teájuk, azt ittunk elsőször a reptéren,
mikor megérkeztünk, azóta is napi rendszerességgel fogyasztjuk, unlimited
mennyiségben:)
Vannak fini sajtok, és rengeteg olajbogyót lehet fogyasztani. Az
öszes boltban szinte csak édesebbnél édesebb édességeket lehet kapni. Tehát
csomó csokit, sütiket, baklavát. Itt tényleg rengeteg édességet esznek,
de cserébe a fekete teát van, hogy magában isszák, ami meg úgy olyan keserű...
:) A hozott pálinkát fogyasztjuk alkalmanként, Sibel láthatólag szenved, az
ízére meg azt mondta, hogy hasonlít a cseh vendégeinek a borovicskájához. (Előttünk
cseh kollégákat látott vendégül, az előző Erasmus-turnusban.) Ettünk eredeti kebapot is, sokféle választási lehetőségünk van, amit eddig ettünk, az kiváló!
Hangulat: Van vagy 15 fok, szépen süt a nap, sok
növény virágzik, de azért az eső is esik. Napi ötször egy Ezan nevű imádságot
kürtölnek szép hangszórókból a dzsámik. A
törökök szabályosan megbámulják a nőket, ez megint feltűnt. A hímek szeretik
zselézni hajukat, és elegánsan öltözködni. A nyelv nem olyan jellegzetes, mint
az olasz, a francia, vagy a német, melyik miért, ugye. Ez egy olyan semleges
nyelvnek hallatszódik. Érdekes, hogy az írásukban mintha tök sok ö meg ü lenne,
de ez a beszédben nem így hallatszik. Az egyetem itt van relatíve közel a
házhoz, gyalog 25 perc. Fogunk tanulni törökül, már megvan a könyvünk is. A tengerpart a háztól
kb. 5 perc sétára van, ennek ellenére rejtélyes okokból kifolyólag még csak egyszer
sikerült oda eljutni. Annyira jó volt, amikor megcsapta az orromat a tengeri
levegő! :) Vannak sirályok, majd megnézzük, milyenek. Meg van soksok kagyló a
homokban. Nem szemetes se a part, se a víz!
Aegyetem:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése