Onsekiz Mart, elmúlt napok

Tizennyolcadika (Onsekiz) van, március (Mart), most Törökország Canakkaléra figyel! 1915-ben ezen a napon arattak egy jelentős tengeri győzelmet itt a törökök, az antant brit-francia flottája ellen. De segít a wikipédia:

"Március 18-án az Antant flottája 4x4-es rácsba formálódva behatolt a szorosba. Előzetesen a britek kisebb hajói megkísérelték felszedni a törökök által telepített aknazárat. Ez csak részben sikerült, mivel a parti török erődökből folyamatos tűz alatt tartották az aknaszedőket. Ilyen körülmények között az aknamentesítés nem sikerülhetett tökéletesen. A flotta terve egyszerű volt: a csatacirkálók fedélzeti ágyúi megsemmisítik a parti erődök ütegeit, majd a maradék aknákat felszedve a flotta felhajózik a szoroson. A hajókat a partról erős tűz alá vették a török védők. Találatot kapott a Gaulois, a Suffren, az Agamemnon és az Inflexible. Az Antant támadóék első áldozata a 13:54-kor aknára futott francia Bouvet volt. A hajó percek alatt süllyedt el, 600 tengerészt vitt a hullámsírba. Az Inflexible szintén aknára futott és a hajó orra súlyosan megrongálódott, de még el tudott menekülni. Később az Irresistible futott aknára és merült el percek alatt, legénységét még ki tudták menteni. 18.15-kor a visszavonuló Ocean kormányművét tette tönkre egy újabb akna. A hajó irányíthatatlanná vált és süllyedni kezdett. Órák múlva egy brit romboló érkezett, hogy a roncsot elsüllyessze, de ekkorra már nem volt nyoma. A március 18-i csata alatt mind a brit, mind a francia haditengerészet századok óta legsúlyosabb vereségét szenvedte el. A flottát ért csapást látván kezdték tervezni a britek a félsziget elleni szárazföldi támadást."

Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Canakkale Istanbullá változott, legalábbis a jelenlévők száma tekintetében, valamint a nemzeti hősök előtt tisztelegve programsorozat, és mindenféle csatahajók várják az ünnepségen résztvevőket. 

A hajók mellett tegnap egy vadászrepülő is parádézott, illetve ma tűzijátékkal is kedveskednek a népnek. Szóval ünnepelnek, de egyébként ez nem volt munkaszüneti nap.

Az elmúlt napokban (hetekben) az oskolába járás mellett jutott időnk járulékos programokra is, egy hete például elmentünk Európába (átkompoltunk a Dardanellákon, majd buszoztunk Geliboluba) a dervisek táncára. Náluk ismét a szupererőt kell segítségül hívni ( http://hu.wikipedia.org/wiki/Dervis ), ugyanis nem sokat tudtam róluk:

"A dervis szó a köztudatban a muzulmán szúfi testvériség (tarika) képviselőire utal, akik a középkori keresztény szerzetesekhez hasonlóan szegénységben, aszkétaéletet élnek. A dervisrendek már elég korán, a 12. században kialakultak az iszlámban, annak ellenére, hogy az iszlám elutasítja a szerzetesi életet. A szúfi derviseket tisztelik tudásuk, bölcsességük, költészetük (Gül Baba), felvilágosultságuk vagy éppen szellemességük miatt. Nagy részük vándorló volt, akik a muzulmánok által lakott világ minden részét bejárták, s általában koldulásból éltek. Különböző titkos missziók és megmozdulások tevékeny résztvevői voltak, s erősen befolyásolták az Oszmán Birodalom köznépének hangulatát. A Török Köztársaság megalapítása után Atatürk minden dervisrendet bezáratott, ám az egyébként is jórészt titokban működő mevlevik továbbra is működtek (és működnek ma is) Törökország területén. Ma népszerű turistalátványosságnak számít egy-egy kerengő dervis előadás...."

...amit a bölcsek bölcsen egy három és fél órás bölcselkedéssel kezdtek, természetesen törökül. Az első részén a tengerparton teáztunk, de a tett helyszínére érkezés, és a bölcsen prezentált ingyenfánk után így is kijutott belőle kb. 1,5 óra.

A természet szintén ünnepel, bontja a virágait, így eléggé kiszámítható módon a sárga méhbangók erőteljesen virítanak már. Március 11-én szúrtam ki az elsőt, azóta a virágzatok már jól megnyúltak. Első:

Sokadik:

Most ugyan a közel 20 fokok helyett pár napja 10 körül van (az Onsekiz Mart Üniversitesi is borúsabb arcát mutatta):...

...de a múlt hét közepén még jó idő volt. Így előmászott néhány "csúszómászó" is, egy cserjék közötti gyepen görögteknős motoszkált: 

Rá két napra a szemem sarkából láttam, hogy egy "fekete" "kígyó" mászott egy pár letört ág alá. Mónika riasztása, és olyan 10 perc zörgés, némi csapatmunka után sikerült kiszedni rejtekéből az állatot, ami egy  szép nagy páncélos seltopuziknak (lábatlan gyík) bizonyult:

Tudom, hogy nem túl ritka állat, de még nem volt szerencsém(nk) hozzá. 

Zárásnak pedig hatásvadász, sárga-kék-sirály színű fotó:

Iszás, növények

Az alkohol árakról már volt szó, a víz meg a tea viszont nem volt részletezve: szimpatikus dolog, hogy egy palack víz általában 50 kuruş (a líra fele, tehát kb. 60 Ft), és ugyanez vonatkozik egy adag teára, bármely helyen, ahová az ember bemegy, legyen szó a belvárosról is akár. A teát egy kétrészes teáskannában készítik, alul forr a víz, felülre kerülnek a tealevelek, a levelekre aztán víz kerül, majd a kettő ízlés szerinti mixeléséből jön létre a çay. (Szóval a két rész nagyobb űrtartalma nem egy egész utcára való főzés képét vetíti előre, mint ahogy édsapám spekulált a kanna láttán:))

    A kávé alját foggal kell szűrni a kávé jelenléte miatt, vagy nem kell meginni (ahogyan a törökök sem teszik), és jár hozzá egy mentás-zselés-édes kis sütemény is, már ha az ember török lakótársa prezentálja az italt:) 

A teához még hozzátartozik, hogy Atatürk képének konstans jelenlétéhez hasonlóan a tea látványa-illata-szóbeli, vagy mentális reprezentációja előbb-utóbb, de inkább előbb, mintegy három és fél percen belül manifesztálódik azon nyilvános vagy kevésbé nyilvános helyiségekben, ahol több, de minimum két ember találkozik:) Magyarán: nem tudtunk pár napja egy fénymásoló boltban útlevélmásolás szándékával úgy megjelenni, hogy ne kínáljanak meg teával minket, valamint ne hívjanak meg egy buliba úgy, hogy öt percet tartózkodtunk a boltban:)

A növények-állatok még eddig kimaradtak, a növények részét részben részenként ismertetem. Szóval jöjjön a: 

:)

Az egyik legjobb az volt, hogy már mikor leszálltunk Isztambulban a repülőről, láttuk, hogy mindenféle növények virágoznak, és tényleg otthagytuk a telet. Habár azóta biztos otthon is javult a helyzet.

Néhány növény a teljesség igénye nélkül:

                                                               Quercus coccifera

Már februárban is virágzik a 

                   

                                                              Rosmarinus officinalis

                                                                    Silene conica

                                                           Tragopogon porrifolius (?)

                                    Alkanna tinctoria (SZM identifikálásával, engedelmével:))

Elképesztő változatosságot produkál az Anemone coronaria, mennyiségben, színben, méretben, nagyon látványos...

Van egy apró Iridaceae, ami éppen most kezdte kidugni a fejét 

                                                      Romulea linaresii ssp. graeca

És más is lesz 1-2 hét múlva:)

                                                            Ophrys lutea ssp. minor 

A káposztát nézegetni is szeretik:

Brassica oleracea acephala

Másik, kertekben is kedvelt sisnya az Euphorbia rigida, illetve ez a kép Európában készült, miután ma átkompoltunk orchidea-tőlevél nézőbe :)

Néhány random csészegomba:

Ez pedig egy ma fogyasztott táplálék, héjában sült krumpli, amit kettévágtak, összetörtek nekünk, vajjal és sajttal keverték, gyakorlatilag egy pürét csináltak belőle, majd 50 kurusonként extra feltétet kérhettünk rá. (Az alap 5 TRY.) Teljesen jó volt,  a nevét elfelejtettem, a gugli meg nem köpi ki.

Következő alkalommal Mónika jelentkezik nagy sikerű Érdekesség-sorozatával.:)